Önök kérdezték
Kérjük tegyék fel kérdéseiket, a beküldött kérdéseket szakérőink rövid időn belül megválaszolják.
Mikor és milyen védőeszközzel kell ellátni a dolgozókat?
A védőeszköz szabályozás alapja a munkatevékenységenként elkészített kockázatértékelés, melyben a dolgozókat érő expozíciókat pontosan meghatározták. A védőeszköz használatról szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 1. és 2. számú mellékletében a veszélyeket és a védelmet nyújtó védőeszközöket sorolták fel.
Hol nem szabad egyedül munkát végezni?
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) tartalmazza.
Az Mvt. 51. § (2) bekezdés előírja, hogy ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. Ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be.
Az egyedüli munkavégzés tilalmára vonatkozó munkaterületek kijelölése munkáltatói feladat, azonban az Mvt. ezt a tevékenységet nem minősíti munkabiztonsági, ill. munka egészségügyi szaktevékenységnek.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg (Mvt. 2 § (3) bekezdés). Például veszélyes munkahelyek, technológiák, munkaeszközök köre.
Az Mvt. 51. § (2) bekezdés előírja, hogy ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad. Ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be.
Az egyedüli munkavégzés tilalmára vonatkozó munkaterületek kijelölése munkáltatói feladat, azonban az Mvt. ezt a tevékenységet nem minősíti munkabiztonsági, ill. munka egészségügyi szaktevékenységnek.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg (Mvt. 2 § (3) bekezdés). Például veszélyes munkahelyek, technológiák, munkaeszközök köre.
Milyen szakember készítheti el az egyéni védőeszköz-juttatás írásos belső rendjét?
1993. évi XCIII tv. 56. §.
56. § „…… E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”
8. §. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
56. § „…… E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”
8. §. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
Irodai munkahelyen szükséges-e érintésvédelmi felülvizsgálat?
Az irodai munkahelyek a 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata, továbbiakban: KLÉSZ) hatálya alá tartoznak.
Küldje be kérdését!
A beküldött kérdéseket szakérőink rövid időn belül megválaszolják.