Egyéni védőeszköz biztosítása a munkavállalók részére egy multinacionális cég gyakorlatában.
Egyéni védőeszköz (védőcipő) biztosítása a munkavállalók részére egy multinacionális cég gyakorlatában.
Egy nagy, multinacionális cégnél szükségessé vált az eladók részére védőcipő biztosítása, mivel a kockázatértékelés kimutatta, hogy az árumozgatás során a láb sérülhet a nehezebb áruféleségek leesése, vagy a szállítókocsik, kézi hidraulikus kocsik ütközése miatt. Felmérték minden egységben a dolgozók lábméretét, majd megrendelték a több száz cipőt a megfelelő munkaruházati cégtől. A leszállított vasbetétes cipők azonban nehezen hordhatók voltak a dolgozók széles köre számára.
Mik voltak az okai:
-napi 8, esetenként 12 óra munkaidő alatt a nehéz cipőt már ólomsúlyként érezték a műszak végén,
-nagyobb baj, hogy még azonos méret mellett is természetesen eltérőek a lábak felépítése,
-előfordul, hogy a bal és a jobb láb sem egyforma (fél méret eltérés is lehet), ismert a szélesebb láb, vagy a magas rüszt, mindezeket az egységesítés nem tudja kezelni. Talán jobb lett volna, ha a munkaruházati cég személyesen keresi fel az egységet az ajánlatával – ilyen nagyságrendben neki is megéri - minthogy a munkáltató olyan cipőt erőltet a dolgozókra, mely lehet, hogy megvéd egy kockázattól, de ugyanakkor egy másik – testi, lelki – kockázatot okoz számukra.
Azóta is több kísérlet zajlik, több-kevesebb sikerrel az érintett cégnél, de végleges és mindenkinek jó megoldás még nem született. És a történet folytatódik…
Galla Gyula KASZ szakértő